400-050-3910


Valós idejű Online kéntelenítő füstgáz-figyelő rendszer Úgy tervezték, hogy folyamatosan mérje a legfontosabb gázparamétereket a füstgáz kéntelenítési folyamata előtt, közben vagy után. A kezelők időben láthatják a kén-dioxid-koncentrációt, a folyamat körülményeit és a kibocsátási trendeket, így megalapozott működési döntéseket hozhatnak.
A kéntelenítő rendszereket széles körben használják az energiatermelésben, kazánokban, acélgyártásban, cementgyárakban, vegyi feldolgozásban, hulladék-energiát hasznosító létesítményekben és más ipari műveletekben, amelyek kéntartalmú füstgázt állítanak elő. A felügyeleti rendszer önmagában nem távolítja el a kén-dioxidot. Ehelyett a kéntelenítési teljesítmény értékeléséhez, a folyamatváltozások azonosításához és a felelős kibocsátáskezelés támogatásához szükséges mérési adatokat szolgáltatja.
Egy jól megtervezett felügyeleti megoldás egyesíti a reprezentatív mintavételt, a stabil mintakondicionálást, a megbízható gázelemzést, az adatgyűjtést, a riasztásokat, a kalibrációs funkciókat és a karbantartási hozzáférést. A végső konfigurációt mindig a tényleges égéstermék-összetételhez, hőmérséklethez, nyomáshoz, nedvességszinthez, porterheléshez, korrozivitáshoz, telepítési helyhez és a vonatkozó helyi követelményekhez kell igazítani.
A valós idejű online kéntelenítési füstgázfigyelő rendszer egy folyamatos felügyeleti megoldás a kén-dioxid szabályozási folyamatokhoz kapcsolódó füstgázok elemzésére.
Az alkalmazástól függően a rendszer figyelheti a kén-dioxidot, az oxigént, a szén-dioxidot, a nitrogén-oxidokat, a szén-monoxidot, a nedvességet, a hőmérsékletet, a nyomást, az áramlást és a részecskékkel kapcsolatos feltételeket. A kén-dioxid tipikusan az elsődleges gáz a kéntelenítési alkalmazásokban, mivel ez a kéntartalmú tüzelőanyag elégetésének és a füstgázkezelés teljesítményének fő mutatója.
A rendszer telepíthető a füstgáz-kéntelenítő egység elé, a kezelőegység után, vagy több helyre is. A bemeneti nyílás felügyelete segít a kezelőknek megérteni a kezeletlen gáz állapotát. A kimenet felügyelete segít nekik felmérni a kezelt gáz állapotát, és megfigyelni a folyamat teljesítményét az idő múlásával.

A füstgáz állapota változhat a tüzelőanyag összetétele, a kazán terhelése, az égés hatékonysága, a reagens betáplálási sebessége, az abszorber teljesítménye, az üzemi hőmérséklet vagy a berendezés állapota miatt.
A valós idejű adatok lehetővé teszik a kezelők számára, hogy hamarabb azonosítsák ezeket a változásokat, mint az időszakos kézi tesztelés. Ez elősegítheti az időben történő hibaelhárítást és a következetesebb folyamatkezelést.
Nedves, félszáraz, száraz és egyéb füstgáz-kéntelenítési eljárások során a kezelőknek több változót is ki kell egyensúlyozniuk. Ilyen lehet a reagensellátás, a zagy állapota, a gázáramlás, a nyomásesés, a hőmérséklet és az oxigénkoncentráció.
A folyamatos felügyeleti rendszer biztosítja a szükséges adatokat a folyamat feltételeinek és a gázkoncentráció trendjeinek összehasonlításához. Ez segít a kezelőcsoportnak eldönteni, hogy a kén-dioxid-leolvasások változása összefüggésben áll-e az üzemanyaggal, az égéssel, a mintavétellel, a kezelési folyamattal vagy az analizátor teljesítményével.
A folyamatos monitorozás időbélyegzett adatrekordot hozhat létre az üzemeltetéshez, a karbantartáshoz, a környezetirányításhoz és a helyszíni jelentésekhez. Az adatok helyben megjeleníthetők, irányítóterembe küldhetők, adatgyűjtő platformon tárolhatók, vagy üzemi vezérlőrendszerekkel integrálhatók.
Az adatok elérhetősége, az átlagolási időszakok, a számítási módszerek, a jelentés formátuma és az elfogadási kritériumok a helyi szabályozási kerettől és az adott létesítménytől függenek. Ezért a rendszer tervezését a telepítés előtt ellenőrizni kell a vonatkozó helyszíni követelményeknek megfelelően.
A mintavevő szonda összegyűjti a füstgázt a csatornából vagy a kéményből. A helye azért fontos, mert a mintának reprezentatívnak kell lennie a mért gázáramot illetően.
A szonda anyagát, a szűrést, a fűtést, a visszaöblítést és a beépítési módot a gáz hőmérsékletének, a részecsketerhelésnek, a nedvességtartalomnak, a korrózióveszélynek és az üzemi nyomásnak megfelelően kell kiválasztani.
Magas por- vagy nedvességtartalmú alkalmazásoknál a nem megfelelő szonda eltömődhet, korrodálhat vagy mérési hibát okozhat. A szonda megfelelő kiválasztása ezért a teljes felügyeleti megoldás kulcsfontosságú része.
Extraktív felügyeleti rendszerek esetén a mintagáz a szondától a kondicionáló egységhez és az analizátorhoz jut egy mintavevő vezetéken keresztül.
Fűtött mintavezetékre lehet szükség a páralecsapódás megelőzésére, mielőtt a minta elérné a kondicionáló rendszert. A kondenzáció befolyásolhatja a minta összetételét, és károsíthatja az alkatrészeket vagy csökkentheti a mérés megbízhatóságát.
A helyes hőmérséklet-beállítás a gáz tulajdonságaitól és a kiválasztott mérési módszertől függ. A vezetéket a tényleges hossznak, a környezeti feltételeknek, a gázhőmérsékletnek és a telephely karbantartási követelményeinek megfelelően kell megtervezni.
A füstgáz port, vízgőzt, savas ködöt, kondenzálódó vegyületeket és korrozív gázokat tartalmazhat. A mintakondicionáló rendszer előkészíti a gázt az elemzéshez.
A tipikus funkciók közé tartozik a szűrés, a hőmérséklet-szabályozás, a nedvességszabályozás, a nyomásszabályozás, az áramlásszabályozás és a kondenzvíz-kezelés. A cél az, hogy stabil és reprezentatív mintát szállítsanak az analizátorba anélkül, hogy elveszítenék vagy megváltoztatnák a célgáz összetevőit.
A minta kondicionálása különösen fontos a kéntelenítési alkalmazásokban, mivel a nedves kezelő berendezés utáni füstgázokban magas páratartalom, cseppek és korrozív körülmények lehetnek.
A gázelemző méri a célkomponensek, például a kén-dioxid, oxigén, nitrogén-oxidok, szén-monoxid vagy szén-dioxid koncentrációját.
A megfelelő elemzési technológia a gázkomponensektől, a koncentrációtartománytól, a mérés helyétől, a nedvességviszonyoktól, a válaszidő-követelményektől, a zavaró kockázatoktól és az adatminőségi céloktól függ.
A rendszert a teljes alkalmazás szerint kell kiválasztani, nem pedig egyetlen specifikációt. Például az analizátor helyes tartománya, a mintaútvonal, a mérési elv és a kalibrálási módszer eltérhet a bemeneti és kimeneti megfigyelési pontok között.
Az adatgyűjtő egység összegyűjti az analizátor jeleit, rögzíti a méréseket, megjeleníti a trendeket, és információkat továbbít az üzemi vezérlőterembe vagy a menedzsment platformra.
A kommunikációs lehetőségek között szerepelhetnek analóg jelek, digitális protokollok, Ethernet, soros kommunikáció vagy üzemspecifikus vezérlő interfészek. A kiválasztott kommunikációs módszernek meg kell felelnie a létesítmény meglévő automatizálási architektúrájának és kiberbiztonsági követelményeinek.
Üzembe helyezés előtt meg kell határozni az adattárolást, a riasztási küszöbértékeket, a jelentési időközöket, az érvénytelen adatkezelést és a távoli hozzáférési jogosultságokat.
A kalibrációs funkciók segítenek megbizonyosodni arról, hogy az analizátor és a teljes mérési útvonal a tervezett tartományon belül működik.
A felügyeleti tervtől függően a kalibráláshoz tanúsított referenciagázokat, optikai szűrőket, kalibráló cellákat, automatizált nullapont- és tartomány-ellenőrzéseket vagy más jóváhagyott módszereket használhatnak. A kalibrálási megközelítésnek kompatibilisnek kell lennie a telepített rendszerrel és a vonatkozó követelményekkel.
A kalibrálásnak többet kell értékelnie, mint az analizátor önmagában. Extrakciós rendszerek esetében a szonda, a mintavevő vezeték, a mintakondicionáló berendezés, az analizátor és az adatrendszer egyaránt befolyásolhatja a végső mérési eredményt.
A kén-dioxid a fő paraméter a kéntelenítést figyelő alkalmazásokban. Koncentrációja a kezelés előtt, a kezelés után vagy mindkét helyen ellenőrizhető.
A bemeneti és kimeneti kén-dioxid trendek összehasonlítása segíthet a kezelőknek megérteni, hogyan változnak a folyamat feltételei. A tényleges kéntelenítési hatékonysági számításokhoz azonban következetes mérési helyeket, hitelesített adatokat és a helyszín jóváhagyott számítási alapot kell használnia.
Az oxigénmonitorozás felhasználható a gázkoncentráció normalizálására, az égési feltételek értékelésére, vagy szükség esetén a kibocsátási számítások támogatására.
Az oxigénkoncentráció változhat a levegőfelesleggel, a levegő szivárgásával, az égési feltételekkel és a gázkezeléssel. A mérési alapot egyértelműen meg kell határozni az üzemi időszakok közötti helytelen összehasonlítások elkerülése érdekében.
Egyes alkalmazásokban a nitrogén-oxidokat és a szén-monoxidot a kén-dioxid mellett figyelik. Ez szélesebb képet ad az üzemeltetőknek az égési és kibocsátási feltételekről.
A többgáz-ellenőrzés szükségessége a folyamattól, a tüzelőanyagtól, a helyi követelményektől és az üzemeltetési céltól függ.
A hőmérséklet, a nyomás, az áramlás és a nedvesség befolyásolhatja a gázkoncentráció értelmezését, a mintakezelést és a folyamatdiagnosztikát.
Ezek a mérések különösen értékesek lehetnek ott, ahol a füstgáz nedves mosókon, légszivárgó csatornákon vagy változó terhelésű tüzelőberendezéseken halad át.
Az extrakciós ellenőrző rendszer eltávolítja a füstgázmintát a csatornából vagy a kéményből, és egy elemzőkészülékhez szállítja.
Ez a megközelítés rugalmasságot biztosíthat a minta kondicionálásához és a többgázos elemzéshez. Általában ott használják, ahol a mintát szűrni, melegíteni, hűteni, szárítani, hígítani vagy egyéb előkészítést kell végezni a mérés előtt.
A rendszert úgy kell megtervezni, hogy megőrizze a célgáz-összetevőket a mintaútvonal egészében. A szonda kialakítása, a fűtött vezetékek, a kondenzvíz szabályozása, az áramlás stabilitása és a rendszeres karbantartás mind fontosak.
Egy in situ ellenőrző rendszer közvetlenül a kéményben vagy csatornában méri a gázt anélkül, hogy a mintát egy távoli elemzőszekrénybe szállítaná.
Ez a megközelítés csökkentheti a hosszú mintavezetékek és kondicionáló berendezések szükségességét. Mindazonáltal gondosan meg kell vizsgálni a por, a nedvesség, a hőmérséklet, az optikai út szennyeződése, a vibráció, a telepítéshez való hozzáférés és a gázösszetétel zavarása szempontjából.
A legjobb megközelítés a folyamat körülményeitől és a megfigyelési céltól függ. Nincs olyan univerzális konfiguráció, amely ideális lenne minden kéntelenítési alkalmazáshoz.
A rendszer kiválasztása előtt gyűjtsön megbízható helyszíni adatokat a gáz hőmérsékletéről, nyomásáról, nedvességtartalmáról, porkoncentrációjáról, korrozív összetevőkről, kén-dioxid-tartományról, oxigéntartományról, áramlási viszonyokról és a telepítés helyéről.
Ezek a részletek befolyásolják az analizátor, szonda, mintakondicionáló berendezés, anyagok, vezetékfűtés, szűrők és karbantartási terv kiválasztását.
Döntse el, hogy a rendszer figyeli-e a kezeletlen gázt a kéntelenítés előtt, a kezelt gázt a kéntelenítés után, vagy mindkettőt.
A bemeneti és kimeneti felügyelet nagyon eltérő gázfeltételekkel és koncentráció-tartományokkal rendelkezhet. A rendszert az adott helyhez kell konfigurálni, nem pedig szabványos telepítésként kezelni.
Az analizátor tartományának meg kell egyeznie a várható koncentráció-tartománysal és a lehetséges folyamatváltozással.
A túl szűk tartomány gyakori tartománytúllépést okozhat. A túl széles tartomány csökkentheti a hasznos felbontást normál működési körülmények között. A végső tartomány kiválasztásánál figyelembe kell venni a rutinfeltételeket, az indítási feltételeket, a rendellenes eseményeket és a webhely adatkövetelményeit.
A folyamatos felügyeleti rendszerhez gyakorlati hozzáférésre van szükség az ellenőrzéshez, kalibráláshoz, szűrőcseréhez, szondatisztításhoz, vezetékellenőrzéshez, analizátor szervizeléséhez és hibaelhárításhoz.
A karbantartási hozzáférést a tervezés során kell figyelembe venni, nem pedig a telepítés után. A jó hozzáférés csökkentheti az állásidőt, javítja a biztonságot, és megkönnyíti a rutin minőségellenőrzések elvégzését.
A megbízható, valós idejű online kéntelenítési füstgáz-felügyeleti rendszer tervezett karbantartási és minőség-ellenőrzési programot igényel.
A napi vagy rutinellenőrzések magukban foglalhatják a riasztások áttekintését, a mintaáramlás megerősítését, a hőmérséklet-ellenőrzést, a lefolyó- és szűrővizsgálatot, valamint az analizátor állapotának ellenőrzését. Az időszakos munka magában foglalhatja a kalibrációt, a nullapont- és a tartomány-ellenőrzést, a szivárgásellenőrzést, a tisztítást, a fogyó alkatrészek cseréjét, és szükség esetén a jóváhagyott referenciamódszerekkel való összehasonlítást.
Csökkenő jel, instabil leolvasás, lassú válasz, szokatlan eltolódás vagy hirtelen koncentrációváltozás nem kezelhető automatikusan folyamateseményként. Az üzemeltetőknek értékelniük kell mind a folyamat feltételeit, mind a felügyeleti rendszer állapotát.
A karbantartási ütemtervnek a berendezés kialakításán, a helyszíni környezeten, az üzemórákon, a gázállapoton és a vonatkozó követelményeken kell alapulnia.
A nedves füstgáz páralecsapódást okozhat a szondákban, mintavezetékekben, szűrőkben és kondicionáló rendszerekben. Ennek a kockázatnak a csökkentése érdekében megfelelő hőmérséklet-szabályozásra és mintakezelésre van szükség.
A részecskék blokkolhatják a szondaszűrőket, szennyezhetik az optikát, korlátozhatják a mintaáramlást és növelhetik a karbantartási gyakoriságot. A mintavételi tervnek figyelembe kell vennie a porkoncentrációt és a részecskék jellemzőit.
A kéntartalmú füstgáz, savköd, kloridok és nedvesség korrozív körülményeket teremthet. Az anyagválasztásnak és a rendszervédelemnek meg kell felelnie a valós működési környezetnek.
A tüzelőanyag minőségének, a kazánterhelésnek, a reagens betáplálásnak, a gázhőmérsékletnek vagy a gázmosó működésének változásai megváltoztathatják a füstgáz összetételét. A felügyeleti rendszernek megfelelő mérési tartománnyal és válaszképességgel kell rendelkeznie a várható működési feltételekhez.
Általában a kén-dioxidot méri, és mérheti az oxigént, a nitrogén-oxidokat, a szén-monoxidot, a szén-dioxidot, a nedvességet, a hőmérsékletet, a nyomást és az áramlást is. A végső paraméterlista az alkalmazástól és a helyszíni követelményektől függ.
Része lehet egy Folyamatos Kibocsátás-figyelő Rendszernek, amelyet gyakran CEMS-nek neveznek. A teljes CEMS általában tartalmazza a mintainterfészt, az analizátort, a kalibrációs funkciókat, az adatrögzítést és a kapcsolódó minőség-ellenőrzési eljárásokat.
Ez a folyamattervtől, a koncentrációtartományoktól, a válaszidő-igényektől, a mintavételi útvonalaktól és az adatigényektől függ. A bemeneti és kimeneti feltételek nagyon eltérőek lehetnek, ezért számos alkalmazásnál jobban megfelelnek a külön mérési pontok vagy a dedikált analizátorok.
A minta kondicionálása segít stabil és reprezentatív gázmintát juttatni az analizátorba. Képes kezelni a port, a nedvességet, a hőmérsékletet, a nyomást és a korrozív körülményeket, amelyek egyébként befolyásolhatják a mérés megbízhatóságát.
A kalibrálás gyakorisága a megfigyelési technológiától, az üzemi feltételektől, a helyszíni eljárásoktól és az alkalmazandó követelményektől függ. Kalibrálási és karbantartási tervet kell meghatározni a rendszer tervezése során, és azt a működés során be kell tartani.
A valós idejű online kéntelenítési füstgázfigyelő rendszer folyamatos betekintést nyújt az ipari szereplők számára a kén-dioxid trendekbe és a kapcsolódó füstgázviszonyokba. Megfelelően megtervezve, telepítve, kalibrálva és karbantartva támogatja a folyamatok jobb láthatóságát, megbízhatóbb működési adatokat és tájékozott kéntelenítési menedzsmentet.
A legmegfelelőbb megoldás függ a füstgáz összetételétől, a nedvességszinttől, a porterheléstől, a hőmérséklettől, a nyomástól, a megfigyelési helytől, a célparaméterektől, a kommunikációs követelményektől és a karbantartási feltételektől.
Ha segítségre van szüksége a valós idejű online kéntelenítési füstgáz-felügyeleti rendszer kiválasztásához, forduljon a következőhöz: Sinzen gáz: https://www.sinzengas.com/contact-us/